Dávid: "Akkor megmutatod a denevéremberedet?"
Én: "Persze, egy pillanat, itt van az irataim között a táskámban!"
Márk: "Még évekkel ezelőtt adtam neked, emlékszel?"
Én: Naná hogy igen, imádom, vigyázok rá nagyon, mindig velem van. Tessék itt van, nézzétek!"
Márk: "Hát ez rohadt édes! Ugye?"
*
-
